A szókincs – a kommunikáció egyik alapköve
Mi számít normának?
Kezdjük egy kis elmélettel. Talán meglepi, de a beszélt és az írott nyelv (vagyis a verbális kommunikáció) mellett gesztusokkal, testtartással, szemkontaktussal, sőt akár a hangszínünkkel is kommunikálunk (nonverbális kommunikáció) (Klenková, 2006, 29–30. o.).
Ahhoz, hogy világosan és jól tudjunk kommunikálni, sok más tényező mellett jó szókincsre is szükségünk van.
Minden ember szókincse két részből áll: az aktív szókincsből, amelyet beszédben vagy írásban használunk, és a passzív szókincsből, vagyis azokból a szavakból, amelyeket értünk, de nem használunk. (https://cs.wikipedia.org/wiki/Slovní_zásoba)
Az első szavak
„A 10. hónap körül már megfigyelhetők a passzív szókincs fejlődésének kezdetei, a gyermek elkezdi »érteni« a beszédet. A 12. hónapban fokozatosan használni kezdi az első szavakat – fejlődni kezd az aktív szókincs” (Klenková, 2006, 38. o.).
Telik az idő… jönnek az új szavak
Lechta professzor az 1–1,5 éves korról így ír: „Ahogy a gyermek egyre önállóbbá válik, nő a mozgástere, és egyre inkább képes aktívan felismerni a körülötte lévő tárgyakat és jelenségeket; ez kedvezően tükröződik a szókincs gyarapodásában; ceruzával firkál a papírra; kérésre beteszi a játékot a dobozba, majd kiveszi; ennek az időszaknak a végére körülbelül 70–80 szót ismer.” (Lechta, 2011, 45. o.)
És még mi?
„A 3 év körüli gyermek már meg tudja mondani például a vezeték- és keresztnevét, 3 és 4 éves kora között érti a »kicsi–nagy, világos–sötét« különbségeket, ismeri testvére nevét, el tud mondani egy verset. Az óvodáskor végére képes spontán módon mesélni élete különböző eseményeiről, és a hosszabb utasításokat is helyesen végrehajtja” (Klenková, 2006, 39. o.).
Az ember szókincse élete során számos tényezőtől függően változik.
Ahogy Lejska docens (2003, 93. o.) írja, 6 éves kor után a beszéd már megfelel a felnőttekének.
A kommunikáció életünk egyik alapvető része
Hogyan tanul új szavakat a gyermek?
Amikor a gyermek kapcsolatba kerül a körülötte lévő dolgokkal és emberekkel, megtanulja megnevezni őket, és megérti jelentésüket, hasznukat és összefüggéseiket. A tudatos tanulás mellett a gyermek véletlenszerűen is elsajátíthat új szavakat, természetes beszélgetés, tevékenység vagy játék közben.
A szókincs fejlődése otthon, az óvodában, az iskolában, később pedig például a munkahelyen vagy bármilyen más tevékenység során zajlik, amikor új információkkal vagy dolgokkal találkozunk.
Mikor?
- természetes beszélgetés közben
- közös és egyéb változatos tevékenységek során
- játék közben
Hol?
- Otthon
- az óvodában, az iskolában
- bárhol, ahol új információkkal és dolgokkal találkozunk
A gyerekek imádják a játékos tanulást
Hogyan gazdagíthatjuk a szókincset játékosan?
Használja ki a sétákat és kirándulásokat, hogy új helyeket és dolgokat mutasson meg a gyerekeknek. Meséljen nekik azok történetéről, jelentőségéről, és hagyja, hogy kérdezzenek. Útközben akár szóláncot is játszhatnak.
Ha gyermeke szeret olvasni, támogassa ebben. Írassa be a könyvtárba, vagy édesség és játék helyett ajándékozzon neki könyvet. Népszerűek a képregények, a képeskönyvek és az interaktív alkalmazással kiegészített könyvek is, mint például az Albi Varázslatos olvasás, a ceruza és a mesés tanulás.
A memória és a szókincs fejlesztésének kellemes módja a memóriajáték. Kérje meg gyermekét, hogy játék közben nevezze meg az egyes képeket. Ha két egyforma képet talál, gyakorolhatja az egyes és többes szám képzését is.
Kaphatók olyan játékok is, amelyek kifejezetten a kommunikációs készségek fejlesztésére szolgálnak. A Helyesen beszélek játék segíti az aktív szókincs fejlődését, és támogatja a nehezebb hangok kiejtésének gyakorlását.
A nagyobb gyerekeknek az Activity társasjáték szerez örömet, amelyet Önök, felnőttek is szívesen játszanak majd.
Mit érdemes beiktatni a napirendbe?
- Beszélgetős séták és kirándulások
- szólánc
- könyvolvasás
- memóriajáték
- logopédiai játékok
- interaktív játékok – pl. Activity
Figyelem: Bármilyen kétség, egészségügyi probléma vagy fogyatékosság esetén javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez.
Források:
KLENKOVÁ, Jiřina. Logopedie: narušení komunikační schopnosti, logopedická prevence, logopedická intervence v ČR, příklady z praxe. Vydání 1. Praha: Grada, 2006. 228 s. ISBN 978-80-247-1110-2.
LECHTA, Viktor. Symptomatické poruchy řeči u dětí. [ze slovenského originálu .... přeložila Jana Křížová]. Vydání 3. Praha: Portál, 2011. 192 s. ISBN:978-80-7367-977-4.
LEJSKA, Mojmír. Poruchy verbální komunikace a foniatrie. Brno: Paido, 2003. 156 s. ISBN: 80-7315-038-7.
https://cs.wikipedia.org/wiki/Slovní_zásoba