Hogyan lehet ösztönözni a gyermek szókincsének gazdagodását?

Hogyan lehet ösztönözni a gyermek szókincsének gazdagodását?

Szókincs - a kommunikáció egyik alapvető építőköve

Mi a norma 

Kezdjük egy kis elmélettel. Talán meglepő lehet, hogy a beszélt és írott nyelven (azaz a verbális kommunikáción) kívül gesztusokkal, testtartással, tekintetünkkel vagy akár a hangszínünkkel is kommunikálunk (nonverbális kommunikáció) (Klenková, 2006, 29., 30. o.).

Ahhoz, hogy tisztán és jól kommunikáljunk, sok más tényező mellett szükségünk van egy jó szókincsre is. 

Mindenki szókincse két összetevőből áll: egy aktív szókincsből, amelyet beszéd vagy írás közben használunk, és egy passzív szókincsből, azaz olyan szavakból, amelyeket értünk, de nem használunk (https://cs.wikipedia.org/wiki/Slovní_zásoba).

Az első szavak

"A 10. hónap körül lehet regisztrálni a gyermek passzív szókincsének fejlődésének kezdeteit, a gyermek elkezdi "megérteni" a beszédet. A 12. hónapban a gyermek fokozatosan elkezdi használni az első szavait - az aktív szókincs fejlődik" (Klenková, 2006, 38. o.).

Kifutunk az időből... új szavak jönnek

Lechta professzor így kommentálja az 1-1,5 éves kor közötti időszakot: "Ugyanakkor, ahogy a gyermek egyre önállóbbá válik, növekszik a gyermek cselekvési sugara, az őt körülvevő tárgyak és jelenségek aktív felismerésének képessége; ez pozitívan tükröződik a szókincs növekedésében; ceruzával papírra firkál; ha kérik, egy játékot betesz egy dobozba és kiveszi; ennek az időszaknak a végére körülbelül 70-80 szót ismer" (Lechta, 2011, 45. o.). 

És hogyan tovább?

"Egy gyermek 3 éves kora körül már ki tudja mondani például a kereszt- és vezetéknevét, 3 és 4 éves kora között megérti a "kicsi-nagy, világos-sötét" különbségeket, tudja a testvére nevét, el tud mondani egy verset. Az óvodáskor végére már spontán tud beszélni életének különböző eseményeiről, hosszabb parancsokat is helyesen hajt végre" (Klenková, 2006, 39. o.). 

Az ember szókincse az élete során számos tényezőtől függően változik.

Ahogy Lejska docens (2003, 93. o.) is megállapítja, 6 éves kor után a beszéd már megfelel a felnőtt beszédnek.

A kommunikáció életünk egyik alapvető része.

Hogyan tanul egy gyermek új szavakat

Ahogy a gyermek kapcsolatba kerül a körülötte lévő dolgokkal és emberekkel, megtanulja megnevezni őket, valamint megérteni jelentésüket, hasznukat és összefüggéseiket. A szándékos tanulás mellett a gyermek természetes beszélgetés, tevékenység vagy játék során is szerezhet új szavakat.

A szókincsfejlesztés otthon, az óvodában, az iskolában és később például a munkahelyen vagy bármely más olyan tevékenység során történik, amelynek során új információkkal vagy dolgokkal kerülünk kapcsolatba.

Mikor?

  • természetes beszélgetés
  • közös és egyéb változatos tevékenységek
  • játék

Hol?

  • Otthon
  • óvodában, iskolában
  • bárhol, ahol új információkkal és dolgokkal kerülünk kapcsolatba.

A gyerekek élvezik a játékos tanulást

Hogyan gazdagítsuk a szókincset játékos módon?

Séták és kirándulások segítségével mutassuk be a gyerekeknek az új helyeket és dolgokat. Meséljen nekik a történetükről, jelentőségükről, és hagyja, hogy kérdéseket tegyenek fel. Esetleg játsszon egy kis szófocit útközben.

Ha a gyerekek szeretnek olvasni, bátorítsa őket. Szerezzen nekik könyvtári kártyát, vagy adjon nekik édességek és játékok helyett könyvet. A képregények, képeskönyvek vagy az interaktív alkalmazásokkal ellátott könyvek, mint például az Albi varázslatos olvasó-, ceruza- és mesetankönyv, szintén népszerűek. 

A memória- és szókincsfejlesztés kellemes formája a pexess. Adja meg gyermekének azt a feladatot, hogy játék közben nevezze meg az egyes képeket. Ha két azonos képet talál, lehetősége van gyakorolni az egyes és többes szám képzőket.

A piacon vannak olyan játékok is, amelyek a kommunikációs készségek fejlesztésére szakosodtak. Az I Speak Correctly című játék hozzájárul az aktív szókincs fejlesztéséhez, és elősegíti a problémás magánhangzók kiejtésének gyakorlását.

Az idősebb gyerekek élvezni fogják az Activity nevű társasjátékot, amelyet ti felnőttek is szívesen játszotok. 

Mit tartalmazzon az órarend

Megjegyzés: Kétségek, egészségügyi problémák vagy fogyatékosság esetén javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez.

Források:

KLENKOVÁ, Jiřina. Logopedie: narušení komunikační schopnosti, logopedická prevence, logopedická intervence v ČR, příklady z praxe. Vydání 1. Praha: Grada, 2006. 228 s. ISBN 978-80-247-1110-2.

LECHTA, Viktor. Symptomatické poruchy řeči u dětí. [ze slovenského originálu .... přeložila Jana Křížová]. Vydání 3. Praha: Portál, 2011. 192 s. ISBN:978-80-7367-977-4.

LEJSKA, Mojmír. Poruchy verbální komunikace a foniatrie. Brno: Paido, 2003. 156 s. ISBN: 80-7315-038-7.

https://cs.wikipedia.org/wiki/Slovní_zásoba

Galéria